Németh Szilárd is üzent a Ryanairnek
A rezsibiztos Brüsszelt okolja az energiaárak elszabadulásáért, de kiosztotta a Ryanairt is.
A rezsibiztos Brüsszelt okolja az energiaárak elszabadulásáért, de kiosztotta a Ryanairt is.
Legalább öten megsérültek az ukrán fővárost ért rakétatámadásban.
Bár kézenfekvő lehet azt hinni, hogy a diktatúrák sajátossága az összeesküvés-elméleteken nyugvó kormányzás, egy tanulmány szerint éppen a demokráciák és a hibrid rezsimek azok, ahol a legtöbb potenciál rejlik a közélet rosszmájú behálózásában. A konteók az ellenzéktől sem állnak távol – emlékezzünk csak Márki-Zay Péter kijelentéseire –, ez viszont csak mélyebbre taszítja a társadalmat egy olyan időszakban, amelyből egyelőre nem ismerünk kiutat.
Oroszországban egyre gyakrabban jelentik fel a rendőrségen az ukrajnai invázió ellenzőit. Van köztük, akit hamar elengedtek, másnak azonban a munkahelyén is fel kellett mondania. A Deutsche Welle riporterének olyan oroszok nyilatkoztak, akiket rokonaik, barátaik, kollégáik vagy szomszédaik árultak el.
Brahim Saadount és két angol férfit múlt héten ítélték halálra zsoldostevékenység miatt, a 21 éves katonának azonban van ukrán állampolgársága, ezért hadifogolyként kellene kezelni.
Az energiaválság elkerülése és Oroszország elszigetelése céljából Joe Biden amerikai elnök Szaúd-Arábiába készül. Egyelőre úgy tűnik, az USA többet ad, mint kap, és ez így is marad.
Miután a semleges Svédország és Finnország az ukrajnai orosz agresszió okozta bizonytalanság miatt jelentkezett a NATO-ba, az abban alapító tag Dániában népszavazás döntött arról, hogy csatlakoznak az EU közös védelmi politikájához.
Politikai és jogi szempontból is vizsgálják, hogy az USA és az EU értékesítheti-e az orosz oligarcháktól lefoglalt vagyontárgyakat, s elkobozhatja-e az orosz jegybank befagyasztott tartalékát, hogy a bevételt Ukrajna kapja. Az erkölcsi érvek összecsapnak azzal a nézettel, hogy óvakodni kellene a precedens megteremtésétől.
A brit és marokkói férfiakat Mariupolban fogták el.
Menekülnek a megszállókkal együttműködni nem hajlandók az orosz kézre került ukrajnai településekről. Egyre inkább úgy tűnik, az előbb kifosztott területeket a Kreml Oroszországhoz kívánja csatolni.
Ahogy eddig mindig, úgy a háború 101. napján is követjük az eseményeket.
Nehéz volt elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet, és még ma is felfoghatatlan, hogy ez zajlik tőlünk néhány száz kilométerre, de a valóság ettől még tragikusan makacs: immár 100 napja tart az oroszok gyilkos agressziója a független Ukrajna ellen. A Fülke legfrissebb adásában a hvg.hu újságírói összefoglalják, hogy állnak a harcok, mit érnek a szankciók, és mennyire hódolt be Orbán Viktor Moszkvának.
Félő, hogy nem az Ukrajna elleni orosz invázió első szakasza volt a második világháború óta legsúlyosabb európai konfliktus legvéresebb időszaka. A példátlan nyugati szankciókkal sújtott Moszkva mindent egy lapra tesz fel, s a sok százmilliárd dolláros kárt szenvedett Kijev sem hátrál.
A keddi nap legfontosabb témája a hétfő éjjel elfogadott, hatodik uniós szankciós csomag volt, amelyből a magyar kibúvót Orbán Viktor homofób rigmusokat és a benzinárstopot emlegetve éltette. Mindeközben úgy tűnik, minden acélt visznek az oroszok Mariupolból, amit csak tudnak.
Mindmáig nehéz eldönteni, mennyit számítottak a második világháborús szovjet győzelemben az amerikai hadianyag- és élelemszállítmányok, de Biden elnök érdemesnek látta újra elővenni az akkor bevált jogi formulát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint csak idő kérdése, mikor foglalják vissza az oroszok által megszállt területeket, de elismerte, hogy a Donbaszban rendkívül nehéz a helyzet. A harcokban már több mint 240 gyermek halt meg. Ma van az orosz-ukrán háború 95. napja, kövesse az eseményeket percről percre a hvg.hu-n!
Keresztényszociális irányba terelné Ausztriát a Vörös Karlnak is becézett, immár az Osztrák Néppárt elnökévé is választott kancellár, aki igyekszik megszabadítani pártját korrupciós botrányába belebukó elődje, Sebastian Kurz örökségétől.
Bár a nemzetközi büntetőintézkedések következtében eddig nem omlott össze az orosz gazdaság, a hatásai egyre érezhetőbbé válnak. Az ipar egyre több kompromisszumra készül, de a mezőgazdaság már a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után hozott büntetőintézkedésekre reagálva igyekezett átállni önellátásra.
Újabb Ukrajnának nyújtott 500 millió eurós segélycsomagról, az európai védelmi együttműködés fejlesztéséről, a svéd és finn NATO tagság támogatásáról és a Maliban bekövetkezett katonai puccs következményeiről is tárgyaltak az EU védelmi miniszterei. Úgy tűnik, az ukrajnai háború fenyegetése új lendületet adott az európai katonai kooperációnak és a védelmi kiadások növelésének is, amik eddig nem számítottak prioritásnak.
Úgy tudni, Ukrajna lépett vissza, mert nem találta megfelelőnek az oroszok olvasatát a háborús eseményekről.